A várdombi sétán már nem ülök le minden padra
Harminc évig számoltam a béreket egy siklósi üzemben, ma csütörtökönként römizni járok a barátnőimhez. Az egyikük hozta az Otta+ kapszulát, amikor elpanaszoltam, hogy a cukromra is figyelnem kell, és a vár felé vezető sétán már a második padnál megpihenek.
Ebédnél veszek be egy kapszulát, mert az a fő étkezésem. Úgy a második doboz vége felé vettem észre, hogy a várkapuig csak egyszer állok meg, és a kártyaparti végén sem ásítozom. Közben a délutáni süteményt gyümölcsre cseréltem, és kényelmesebb cipőt vettem, ez is sokat számít.





