A hónapzárás hetében is maradt erőm este olvasni
Bérszámfejtőként a hónap utolsó hete nálam napi tíz óra táblázatot jelent, apró betűkkel, rengeteg oszloppal. Tavaly tavasszal feltűnt, hogy délutánra kiszárad és elnehezül a szemem, este pedig már könyvet sem vettem a kezembe. A húgom hozott két doboz Visaptist, ő is így szedi.
Egyet a reggeli kávé mellé, egyet az ebédhez nyelek le. Nem lett tőle sasszemem, de a múlt havi zárás után még elolvastam egy fejezetet lefekvés előtt, ami hónapok óta nem fordult elő. Közben nagyobb betűméretre állítottam a táblázatokat, és óránként kinézek az ablakon, ez is besegít.





